ÉQUINOXE Projekt

MAGYARORSZÁGI PROGRAMOK - AKTUÁLISAN

2012. november 24. 19h Átrium Film-Színház (II. Budapest, Margit Krt. 55.)

...Franz Kafka kortárs cross-over kontextusokban...
ÉQUINOXE Projekt
24 hónapos francia, magyar, mexikói, szlovák kulturális-művészeti együttműködés

- munkabemutató

rendező: Laurent FESTAS
koreográfia: BAKÓ Tamás, Laura Vera ESPERANZA
zene: Karol BEFFA
az előadás után kötetlen szakmai beszélgetés az alkotókkal (angol nyelven)
moderátor: Nagy Gergely, kulturális újságíró, publicista


- az előtérben:

a BESITES műhely hang-, mozgóképinstallációi és performanszai és a K - Kafka's Words in Movements című francia-magyar kísérleti táncfilm
a BESITES az ÉQUINOXE Projekt magyarországi kísérőprogramja, melynek keretében kortárs táncosok, urbanisták és audio-vizuális művészek egyhetes kutatóműhelyben vizsgálták a kafkai idegenség vizualizálhatóságát, artisztikus érzékeltetésének lehetőségeit
táncművész kutatók: Hrotkó Heléna, Lányi Juli, Petrovics Sándor, Szűcs Dóra Ida
vendég előadók: Caroline Lemiere (FR), Laura Vera Esperanza (MX), Giovanni Adrián Pérez (MX), Reynaldo Martínez Santiago (MX),
​koreográfiai mentor: Bakó Tamás
audio-vizuális kutatók: Bóna Viktor, Ebner Dávid, Molnár Gergely, Várnai Péter
audio-vizuális mentor: Szűcs Réka
urbanista kutatók: Hajdú Lili, Paczolay Zsófia
​látvány konzultáns: Hevér Zsófi
támogatók, köszönet: Apodosz Alapítvány, Átrium Film-Színház, Barla Gyöngyi, BEM Mozi, Holczer István, Kontakt Budapest Stúdió - Lipka Péter, Lex Alexandra, Magyar Művészeti Akadémia, Mediaware, Wunderlich Péter

A KIEMELT PROJEKT ILLESZKEDÉSE A STÚDIÓ PROFILJÁBA


Intézményünk 2012-ben folytatja korábbi szakmai-művészi ténykedését, azaz ez évben is a kortárs kultúra különböző területeit összefogó projekteket, kezdeményezéseket támogat, hoz létre, ismertet meg itthon és külföldön.
„Különböző területek összekötése” áll a Stúdió horizontjában.
Bár a kezdetektől törekedtünk a nemzetköziségre, az idei év kiemelten fókuszál nemcsak a különböző tudományterületek –tánc-, színháztudomány, irodalom-, mozgóképelmélet, esztétika, társadalomtudomány, szociológia- és művészeti ágak –mozgásművészet, film, szépirodalom, képzőművészet- területeinek „virtuális”, „eszmei” összekapcsolására, hanem a „fizikailag” más területen, azaz eltérő földrajzi fekvésű helyeken élő alkotók, kutatók, intézmények és produktumaik összekötésére, kapcsolatba, hálózatba illesztésére.
E a munkánknak legjelentősebb kezdeményezése jelenleg a 2011. december 22-től 2013. december 21-ig tartó francia, magyar, mexikói, szlovák partner intézményekkel megvalósuló „ÉQUINOXE Projekt”.


ALAPKONCEPCIÓ


Az „Équinoxe Projekt” ötletgazdája, Laurent Festas „transzatlantik” összefogásként aposztrofálja a projektbe bevont művészeti műhelyekkel megvalósuló kétéves együttműködést.
Az „Équinoxe” egyik fő vezérelve, hogy egyrészt –az uniós pályázat aktuális felhívásának eleget téve- ún. „harmadik ország” bevonásával (Mexikó) valósuljon meg, így összekösse a „fejlett” uniós régiót a „periférikus” „harmadik országok térségével”, másrészt összekösse az Unió „fejlett” (Franciaország) és „felzárkózó” (Magyarország, Szlovákia) területeit.
Kafka Amerikája, míg eljut az „idegenség” megfogalmazásához, egy sajátosan markáns nézőpontból vizsgálja a migráció kérdését.
Festas művészeti koncepciójában párhuzamot von Európa és a Mediterráneum, illetve Észak-Afrika, valamint Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között.
A határok, az ellentétek, vallási, társadalmi, gazdasági, kulturális különbözőségek, az ezek mentén fellépő gyűlölködés, kirekesztés, lenézés, elutasítás rendkívül hasonló jelenségek formájában manifesztálódik az Európa-Mediterráneum- és a Mexikó-Egyesült Államok-tengelyben.
A projekt ideje alatt készülő intermediális -azaz kortárs komolyzenei alapon nyugvó, színházi, klasszikus balett és kortárs tánc betéteket tartalmazó- darab artisztikus eszközökkel igyekszik rámutatni a társadalmunkban évszázadok, sőt, évezredek óta gyökerező idegengyűlölet okaira, az emberi szegregáció determináltságára.
Mivel az alkotói gárda is heterogén, elsőként maga a stáb tapasztalja meg saját bőrén a darab üzenetét. Ugyanakkor, várhatóan, már a mű létrehozásának folyamatában megfogalmazódnak, így beemelődhetnek azok a referenciák, melyek az egyes nációbeli alkotók személyes múltjában megtalálhatók:
Nyilvánvalóan lesz megannyi egyedi narratíva a francia, magyar, mexikói, szlovák szakemberek családi történeteiben, történelmi-politikai hagyományában, gondolkodásában, melyek akarva-akaratlan ütköznek majd a munkafolyamat során.
Alapvetően akarva ütköznek e különbözőségek: hiszen az „Équinoxe Projekt” ha nem is elsődlegesen, de legalábbis ugyanakkora súllyal szól egyfajta társadalmi kutatómunkáról, mint előadó-művészeti tevékenységről.
A munkafolyamat nemcsak alkotói, de kutatói műhelyek sorát is jelenti tehát. A partner országok, mint vendéglátók nemcsak otthont adnak egy-egy rezidenciának, de markáns kulisszát is:
Mindenki megtapasztalhatja az „otthonosság”, a „többség”, a „biztos talaj”, „azonosság, közösség” érzését éppúgy, mint az „idegen”, a „kisebbség”, „másság”, az „egyedül az ismeretlenben” bizonytalanságát.
A rezidencia, mint működési keret maximálisan idomul a projekt eszmei felvetéséhez: vendégségben lenni vs. idegenben lenni.
Az alkotók körét egy tágabb, „lazább”, nyitottabb kör –a közönségé fogja közre. Ebben a relációban is érvényesek a fenti felvetések:
A darab, mint művészeti alkotás hordozza az „üzenetet”, azaz teszi fel kérdéseit az idegenség, kitaszítottság, különbözőség, másság tematikájában.
Az előadásokat közönségtalálkozók és az egyes munkafázisokban nyitott munkabemutatók kísérik majd, melyek alkalmával az alkotók, a közönség, különböző szakértők –pszichológus, történész, esztéta, politológus, pedagógus, terapeuta- bevonásával beszélgetnek a felvetett problémáról.

 

A 2012/2013-ban megvalósuló „Équinoxe” négy művészeti intézmény partnerségében, négy országban jön majd létre:
• EuroCulture en pays Gentiane, Franciaország
• Apodosz Alapítvány/Értékmegőrző Stúdió, Magyarország
• Ballet Contemporáneo de la ciudad de Oaxaca, Mexikó
• Theatre Poton, Szlovákia


A KIEMELT PROJEKT MENETRENDJE


• Pályáztatás, előkészítés (2011. március – 2011. december)
• Háttértevékenység (2011-2013)
• Mexikói rezidencia 2012 (2012. március 5-19. Oaxaca, Mexikó)
• Francia rezidencia 2012/I. (2012. június 5-30. Riom-es-Montagnes, Franciaország)
• Francia műhelybemutató 2012/I. (2012. június 30. Marseille, Franciaország)
• Kelet-Európai rezidencia 2012 (2012. október 22. – november 30. Batovce, Szlovákia, Budapest, Magyarország)
• Magyar műhelybemutató 2012 (2012. november 6-7. Budapest, Magyarország)
• Francia rezidencia 2012/II. (2012. november 30. – december 10. Riom-es-Montagnes, Franciaország)
• Francia műhelybemutató 2012/II. (2012. december 5-10. Riom-es-Montagnes, Franciaország)
• Mexikói rezidencia 2013 (2013. február 15. – március 15. Oaxaca, Chiapas, Veracruz, Mexikóváros)
• Mexikói turné 2013 (2013. február 1. – február 28. / március 15. Oaxaca, Chiapas, Veracruz, Mexikóváros)
• Francia turné 2013 (2013. május 15. – június 15. Marseille –„Európa Kulturális Fővárosa 2013. francia premier, Arches, Chalinargues, Menet, Mauriac, Murat, Riom-es-Montagnes)


A MODULOKRÓL


I. AZ „EQUINOXE” MUNKACÍMŰ SZÍNPADI MŰHÖZ LÉTREHOZOTT KOREOGRÁFIA BAKÓ TAMÁS KOREOGRÁFUS, TÁNCMŰVÉSZ VEZETÉSÉVEL

Talán különösebb magyarázatra nem szorul, hogy egy olyan nemzetközi koreografikus produkció, melynek alkotói gárdájában a rendező utáni első ember, azaz a koreográfus magyar, igen magas szintre helyezi a magyar részvételt a darabban.
Bakó Tamás koreográfusként és előadóművészként vesz részt a műben. Társkoreográfusa a mexikói Ballet Contemporaneo Laura Vera társulat vezetője, Laura Vera Esperanza. A Bakó által vezetett táncművész gárda mexikói és francia táncosokból áll, egy fő Franciaországban élő japán művésszel kiegészülve.
További magyar szakember a stábban a dramaturg, Domonkos Ágnes, aki szintén közvetlenül a francia rendező mellett tevékenykedik, Orendt Gyula, operaénekes, Szűcs Réka videó művész, aki a rendezővel közösen tervezi meg, és egy kisebb magyar filmes háttérstábbal hozza létre a darab díszletének részeként funkcionáló mozgókép-installációt, valamint Vida Zoltán fénytervező.
Bakó feladata meglehetősen komplex. A mozgásanyagnak ugyanis transzponálnia szükséges a Kafka-szöveget (Amerika), idomulnia kell a Karol Beffa komponálta, szintén Kafka-alapú zenei szövethez, s a koreográfus valódi terepét jelentő modern és főként kortárs tánc technikák mellett klasszikus és kortárs balett elemeket is tartalmazó mozgásanyagot kell létrehoznia meglehetősen heterogén –európai, amerikai, klasszika, modern, kortárs- technikai hátterű, de a saját területén professzionális előadói számára.
Mindezeken túl az ő feladata a színészek mozgásának megtervezése. Ez utóbbiban nemcsak a rendező, de a dramaturg, a London International School of Performing Arts-on végzett Domonkos is segítségére van.
A cél egy egészestés táncdarab megalkotása, mely ugyan konkrét irodalmi szöveget dolgoz fel, mégsem egyszerűen adaptálja azt. Az előadás narratívája eltér a Kafka-féle szüzsétől.
Nem pusztán kortárs színházi formába önti, posztmodern utáni eszköztárral fejezi ki, de a transzpozíció révén aktualizálja –reflektíven viszonyulva az Amerikában tetten érhető rasszizmus-, antiszemitizmus-, szegregáció-jelenségekhez és a darab keletkezésének idejében és közvetlen környezetében –azaz itt és most- feltárható idegengyűlölethez, kirekesztéshez.
Bakó szeretné tematizálni a „zsidózás” mellett a „cigányozás” kórképét is, mely utóbbi mondhatni paralel jelenség a projekt másik kelet-európai társszervezőjének, a szlovák Theatre Potonnak társadalmában.
A magyarországi cigányság helyzete ugyanakkor rendkívül sokban emlékeztet az amerikai indiánokéra.
Ezek mindenképp összekötik a projekt más-más nációbeli alkotóit, akik a közös munka alatt igyekeznek megérteni egymás nézőpontjait, előítéleteit, beidegződéseit, determináltságát. És igyekeznek megérteni önmagukat, saját nemzetük, népük, társadalmuk helyzetét.
Ebbe a társadalomra reflektív feldolgozási folyamatba –természetesen- bevonódik a néző. Ez a projekt elsődleges és hosszú távú célja.

II. A LAURENT FESTAS (FR) RENDEZTE, BAKÓ TAMÁS KOREOGRAFÁLTA „EQUINOXE” MUNKACÍMŰ SZÍNPADI MŰ 2012. DECEMBERI MUNKABEMUTATÓJA FRANCIAORSZÁGBAN (TERVEZETT HELYSZÍN: RIOM-ES-MONTAGNES)

A kétéves munkamenetnek szerves részét képezi, hogy a team meghatározott fázisokban betekintést biztosítson mind a szakmai közönségnek, mind a támogatóknak, mind az érdeklődő „civileknek”, akiktől kiemelten számít reflektív visszajelzésre, melyet a munkafolyamatokban hasznosíthat.
Vagyis a munkabemutató itt annyit tesz, hogy a nem kész megszerkesztett mű (a zenei kompozíció várhatóan teljes egészében, a koreográfia jelenetek szintjén strukturálva kész lesz eddigre), nem végleges díszletelemek (a mozgókép installáció várhatóan meglesz, a „fizikai” színpadelemek még nem) között, jelmezek nélkül és munkafénnyel, bármely érdeklődő előtt nyitottan és belépőjegy nélkül lesz megtekinthető.
Az előadást angol és francia nyelvű szakmai beszélgetés, „feldolgozó kerekasztal” követi.


III. A LAURENT FESTAS RENDEZTE, BAKÓ TAMÁS KOREOGRAFÁLTA „EQUINOXE” MUNKACÍMŰ SZÍNPADI MŰ 2013. MÁRCIUSI TURNÉJA MEXIKÓBAN (TERVEZETT HELYSZÍNEK: TEATRO BENITO JUAREZ, TEATRO MACEDONIO ALCALÁ OAXACA, VERACRUZ, CHIAPAS –UTÓBBIAK SZERVEZÉS ALATT)
A projekt egyik kiemelt vállalása a hosszabb mexikói turné, mely több állam városát érinti, így szélesebb, átfogóbb mexikói közönséget érve el. Rendkívül fontos volna olyan régiókba, például a kulturálisan elzártabb chiapas-i közösséghez eljuttatni a művet és üzenetét, ahol valóban égető kérdéseket feszegethet, de egyfajta általános hiányt pótolhat pusztán az által, hogy mint „modern” színházi előadás bemutatásra kerül.
Mexikói partnereink, Esperanza mellett Rosario Ordonez Fuentes, a projekt mexikói koordinátora és Esperanza produkciós menedzsere valamint Alejandra Aquino Moreschi, a tudományos háttérmunkát, monitorozást végző CIESAS  tudományos munkatársa hónapok óta dolgoznak azon, hogy e több államot érintő előadássorozat mögé helyi partnereket, támogatókat sorakoztassanak föl.
A projekt mexikói bázisa az Oaxaca állambeli Oaxaca városa, melynek két színháza, a Teatro Juárez és a Teatro Macedonio Alcalá 2012. márciusában már otthont adott a projekt akkori munkabemutatóinak, koncertjeinek, műhelyeinek, és szándékában áll 2013. tavaszán bemutatni a kész darabot.

  • A projekt az «Európa Kultúra Program 2007-2013» támogatásában valósul meg.

fotó:©Yves Vernin

© Értékmegőrző|SAFE Art Studio 2012.  címlapfotó|cover photo: Rumann Gábor, modell|model:Bordás Emil, Szűcs Dóra Ida (Isten báránya|Agnus Dei)