Stúdiónk kifejezetten a tudomány- és művészeti területek határmezsgyéjén, metszetében megvalósuló, illetve e határátlépések lehetőségeit vizsgáló projektekre koncentrál, kiemelt helyzetben tartva a kortárs koreográfiát és kísérleti mozgóképet.
Független művészeti intézményként lehetőséget biztosítunk alkotók és kutatók számára interdiszciplináris, intermediális műveik megvalósításához.

 

AZ ÉRTÉKMEGŐRZŐ STÚDIÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK NÉGY ELVI PILLÉRE:

Úgy hisszük, nem pusztán az Értékmegőrző, de általában a magyar szakmai szcéna hosszú távú léte függ attól, mennyire képes bekapcsolódni Európa és a világ kulturális, társadalmi, gazdasági vérkeringésébe.

1. BEFOGADÁS
Ez jelent egyrészt folytonos nyitottságot, rezonanciát, reflektivitást, mobilitást mind a létrejövő műalkotások, mind az azt feldolgozó tudományos igényű munkák –recenzió, tanulmány, előadás, műhely, szakmai kiadvány- létrehozásakor.
• nemzetközi szintű tájékozottság
• adaptivitás –külföldi eredmények integrálása, a nemzetközi „fogalomkészlet” használata
• hivatkozások, „linkek” beépítése
• lokális témák globális kontextusba téve

2. CSATLAKOZÁS
Másrészt jelent aktív, rizikóvállaló jelenlétet, nemzetközi megmérettetést. Mai kultúránkban valóban elmosódnak, megszűnnek a korábbi határok: a kommunikáció, sőt, a kooperáció nem távolságfüggő többé, a nyelvi akadályok, hagyománybeli különbözőségek a globalizáció révén bizonyos szempontból csökkennek.
• dinamikus jelenlét a nemzetközi szcénában
• látni és láttatni, hogy hol helyezkedünk el a nemzetközi rendszerben
• nemzetközi szinten megismertetni a hazai eredményeket, produktumokat, szerzőket
• bekapcsolódni külföldi, nemzetközi projektekbe
• kezdeményezni nemzetközi projekteket

3. KEZDEMÉNYEZÉS
Nyilván a távolság csökkenésével, a népesség keveredésével újabb határok jelölődnek ki, a megkülönböztetés, kirekesztés újféle formákat ölt, ellentétek, konfliktusok továbbra is léteznek, képződnek.
• társadalom-érzékeny öntudat
• konfliktusok felismerése, felvállalása
• ellentétek világossá tétele, tematizálása
• konfliktusok művészi-kulturális szintű kibontása, kezelése
• permanens visszacsatolás, közvetlen csatorna a művészi kommunikáció résztvevői közt -szerző, mű, befogadó, környezet dinamikus diskurzusának ösztönzése
• „hagyományos előadások” helyett kutatói műhely, munkabemutató, beavató előadás, közönségtalálkozó beemelése az előadói rendszerbe
• új, élőbb kommunikációs formák alkalmazása

4. FINANSZÍROZÁS
A hazai tevékenységek nemzetközibe ágyazása maga után vonja a finanszírozás átszervezését is. Az az intézmény vagy projekt, mely külföldiek bevonásával, részben külföldön vagy külföldön is fejti ki tevékenységét, nemzetközi szinten jegyzett tematikával, fogalomkészlettel és eszközrendszerrel dolgozik, méltán számolhat azzal, hogy e nemzetközi terepen talál céljaihoz támogatókat, anyagi forrásokat.
Ugyanakkor adaptálnia szükséges a nemzetközi finanszírozási modelleket, melyekben nagyobb feladat jut a gazdasági szereplőknek, pénzintézeteknek, magánalapítványoknak, forprofit cégeknek.
Érdemes élni a szponzoráció lehetőségével, s gondolkodni olyan populáris, profitot hozó alternatív aktivitásokban –azaz nem jegybevételben, előadás értékesítésben-, melyekből származó bevétel nonprofit tevékenységekre fordítható aztán.
• hazai magán- és pénzügyi szektor megcélzása potenciális támogatóként
• szponzoráció lehetőségeinek kiépítése
• donáció bevonása a rendszerbe
• nemzetközi pályáztatás
• koprodukció